Dióhéjban az idegrendszerről, az egyik legbonyolultabb rendszerünkről.

Mit tartalmaz ez az információs bázis?

  • általános információkat az idegrendszerről és működéséről
  • információkat az idegrendszer feladatairól
  • olyan érdekességeket, amit eddig még nem hallott az idegrendszerről
  • néhány gyakoribb idegrendszeri megbetegedést
  • a betegségek kifejtéséről
  • természetes tippeket az idegrendszer védelme érdekében
  • végül még egy tippet, hogy hogyan védheti meg “idegeit” a stressztől

A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi.Az idegrendszer az egyik legérzékenyebb irányító rendszerünk. Egészségünk szempontjából nagyon fontos, hogy mellékhatások nélkül tudjuk harmonizálni.

Feladata:

Az idegrendszer legfontosabb feladata a külvilágból és a szervezetből érkező információk észlelése, feldolgozása és a megfelelő válaszreakciók kiváltása, szabályozása. Ezek elsősorban a sima-, és harántcsíkolt izmokon illetve a hormonrendszeren keresztül érvényesülnek.

Végső soron a központi idegrendszer felelős a szervezet belső egyensúlyi állapotának (un. homeosztázisának) fenntartásáért, valamint a külvilághoz való alkalmazkodásért. Az idegrendszer legfőbb feladata, hogy szabályozza az ember mozgását, tudatosítja az érzékeket és biztosítja a szellemi tevékenység végzését.

Összefüggése az érzékszervekkel képessé teszi a külvilág ingereit felvenni, az izmokkal való összefüggése pedig lehetővé teszi, hogy az akarat nyilvánulását ezekre áttegye, azon kívül szabályozza a táplálkozási és kiválasztói működéseket. Lágy ideganyagból áll, némely helyen tömegekben felhalmozva, másutt a különféle szövetekben gazdagon elterjedve; az előbbi teszi a központi idegrendszert.

Az idegrendszer sejtjei – a neuronok – elektromos impulzusokkal kommunikálnak, esetükben a válaszreakció gyors, gyakorlatilag azonnali.

Az idegrendszer központi centrális részéhez az agyvelő (encephalon) és a gerincvelő (medulla spinalis) tartozik.

Az agyvelő részei:

  • nagyagy
  • kisagy
  • középagy
  • híd
  • nyúlt velő

Érdekességek az idegrendszerről:

  • Idegrendszerünk 300 km/óra sebességgel küldi az üzeneteket
  • A testen belül a fájdalom kb. 110 m/s sebességgel terjed
  • Az idegsejt 1 ezred másodperc alatt válik újra ingerelhetővé
  • Az agykéreg 10 milliárd idegsejtből áll
  • 30 éves korunkban az agy kezdi elveszíteni sejtjeit, minden nap 50 000 sejttel lesz kevesebb
  • a szív, a vese, az idegrendszer és a tüdő 76-79%-a vizet tartalmaz
  • 1 idegsejt 60.000 másikkal áll kapcsolatban
  • néhány idegrost nagyon vékony (0,4 mm), néhány pedig kifejezetten vastag (6 mm)

A központi idegrendszer leggyakoribb betegségei:

  • a depresszió
  • bipoláris zavar (mániás depresszió)
  • skizofrénia

DEPRESSZIÓ

A depresszió orvosi szempontból egy kezelésre szoruló, jól gyógyítható lelki betegség, amely minden életkorban, így gyermek- és ifjúkorban is előfordulhat.

Mi utalhat arra, hogy valaki depresszióban szenved?

  • Járkálás, zaklatott viselkedés, gyakori hangulatváltozások, és alvásképtelenség több éjszakán keresztül
  • Örömre való képesség elvesztése
  • Rossz hangulat
  • Alacsony önértékelési szint
  • Alvászavar
  • Testtömeg változás
  • Fáradtság érzés
  • Csökkent gondolkodás, akadályoztatott gondolkodás
  • A halálról, illetve öngyilkosságról való beszéd, illetve fenyegetőzés, pl. ilyen kijelentések: Engem ez már többet nem érdekel
  • Visszavonulás. Elfordulás a tevékenységektől és a kapcsolatoktól
  • Szokatlanul kockázatvállaló viselkedés, pl. fegyver vásárlása, viselése, vagy gondatlan, gyors vezetés
  • A különböző folyamatban levő ügyek elrendezése, a barátoktól való búcsúzás, értékes tulajdonok elajándékozása, illetve végrendelet megírása

A depresszió mindezek mellett számos testi panaszt is létrehozhat, így például emésztőrendszeri betegségeket(emésztési zavar, székrekedés, esetleg hasmenés, fejfájás, hátfájás). Nagyon sok depressziós ember szorong is.

BIPOLÁRIS ZAVAR (Mániás depresszió)

Az ilyen beteget drasztikus hangulatingadozások jellemzik, amelyek a teljes feldobottságtól a súlyos depresszió, szomorúság és reménytelenség érzéséig terjedhetnek. Utána megint a felhangoltság állapota következik, amelyet gyakran normális hangulati fázisok is megszakítanak. A hangulatváltások mellett, az energiaszintben és a viselkedésben is jelentős változások figyelhetők meg. A depresszió és a mánia tünetei esetenként együtt fordulnak elő. Ezt nevezzük kevert bipoláris zavarnak.

A mánia tünetei:

  • Megnövekedett energia- és aktivitásszint, gyakran nyugtalanság
  • Túlzott feldobottság, szélsőséges jókedv és eufórikus hangulat
  • Túlzott ingerlékenység
  • “Rohanó” gondolatok, nagyon gyors beszéd, ugrálás a gondolatok között
  • Koncentrálási nehézségek, könnyű elterelhetőség
  • Csökkent alvásigény
  • Irreális elképzelések a személy saját képességeire és erejére vonatkozóan
  • Gyenge ítélőképesség
  • Hatalmas költekezések
  • Megnövekedett szexuális késztetés
  • Drogokkal, főként kokainnal, alkohollal és altatókkal való visszaélés
  • Provokatív, tolakodó vagy agresszív magatartás
  • A beteg tagadja, hogy valami nincs rendben

SKIZOFRÉNIA

A skizofrénia (schizophrenia) tünetei nagyfokú változatosságot mutathatnak. A beteg időről időre különbözőképpen viselkedhet. Néha nagyon izgatott vagy zaklatott lesz, máskor egy transz-szerű állapotba kerülhet, megint máskor pedig mozdulatlan, válaszképtelen állapot alakulhat ki (catatonia), ám az is előfordulhat, hogy az idő nagy részében teljesen normálisan viselkedik.

Milyen tüneteiket produkál a skizofrénia:

  • Téveszmék – nem a valóságból táplálkozó személyes hit, például paranoia (követnek valakit, összefogtak valaki ellen) vagy nagyzásos téveszme
  • Bizarr téveszmék – például valaki azt hiszi, hogy marslakók szabályozzák a gondolatait
  • Hallucinációk – nem létező dolgok észlelése, például képzeletbeli hangokat hallása
  • Inkoherencia (összerendezetlenség) – logikátlan gondolatok
  • Érzelemmentesség, vagy nem megfelelően kimutatott érzelmek
  • Folyamatos olyan érzés, hogy valaki figyeli
  • Munkahelyi, illetve társasági helyzetekben nem megfelelő viselkedés
  • Társasági izoláció
  • Problémák a személyes higiéniával
  • Ügyetlen, koordinálatlan mozgás.

A skizofrénia – természetéből fakadóan – nem az a betegség, amelyben a beteg idővel magától orvoshoz fog menni. Egy skizofréniás beteg számára a téves eszmék és a hallucinációk valódiak, és nagyon gyakran a beteg nem hiszi, hogy szükség van orvosi beavatkozásra.

Idegrendszerre ható gyógynövények:

A napi stressz és az izgatószerek túlzott adagolása miatt (kávé, tea) szükséges lehet a nyugtató hatású gyógynövények alkalmazására. Az idegrendszerre ható gyógynövényeket három nagy csoportra osztjuk hatásuktól függően:

  1. Depresszió elleni gyógynövények
  2. Altató hatású gyógynövények
  3. Nappali nyugtató hatású gyógynövények

Antidepresszáns gyógynövény az orbáncfű. Kifejezetten altató hatású gyógynövény a komló és a levendula illóolaj. Nappali nyugtatásra alkalmas gyógynövény legjelentősebb képviselője a macskagyökér és a citromfű, melyeknek az a tulajdonságuk, hogy élénkítve nyugtatnak és ezen hatásuknál fogva nagyobb dózisban bár nyugtatók az altató teába nem célszerű belekeverni. A szívidegesség leghatékonyabb gyógynövénye a galagonya virágos ágvég és a szúrós gyöngyajak.

Egy plusz tipp az idegrendszer megóvására:

Az idegrendszer védelme, és a stressz elkerülése érdekében célszerű a természetes ásványi anyagok és táplálék kiegészítők fogyasztása. Ezek nem vegyileg előállított anyagok, így sokkal hamarabb és 100%-ig felszívódnak a szervezetben, mellékhatások nélkül fejtik ki hatásukat!

Szerző-szerkesztő: Magyarosi Marianna

Lektorálta: Dr. Kacsó Kornélia

Forrás:
http://www.moyo.hu/egyeb-test-es-lelek/mi-az-idegrendszer-feladata
http://mek.niif.hu/00000/00060/html/050/pc005020.html
http://albar.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1076159
http://ossejt-terapia.shp.hu/hpc/web.php?a=ossejt-terapia&o=nMP7F9HYEJ
http://www.webbeteg.hu/cikkek/depresszio/41/a-depresszio-tunetei
http://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/228/milyen-tunetekkel-jar-a-skizofrenia